Sportolókkal foglalkozva gyakran merül fel a pihenés kérdése, hiszen a sportolói életmód nem
korlátozódik az edzésekre, versenyekre, hanem jelen van a nap minden percében. A
felkészülés, a napi -sokszor napi több- edzések, a technikák javítása, csiszolása,
finomhangolása, állóképesség megőrzése, a tudatos táplálkozás, a munka, tanulás, családi- és
magánélet szervezése és működtetése mellett gyakran a pihenés az, ami kiszorul a temérdek
feladat közül. A teljesítmény maximalizálására való törekvés mellett a többi szerep feladatai, a
könyörtelen határidők, elégtelen alvás, szerteágazó felelősség nem csak fizikailag, hanem
szellemileg is megterhelik az embert. Ilyen életmód gyakran hozza magával a jelenséget, hogy
elfelejtődik, mi is az a pihenés és hogyan kell azt csinálni. Nem ritka, hogy a sportoló csak a
coaching folyamat során döbben rá, hogy számos problémája vezethető vissza erre.
A regeneráció, pihenés hiánya számos veszélyt rejt magában. A teljesítmény csökkenése
mellett fokozott fáradtságérzés figyelhető meg, kiéleződik a sérülékenység és megjelenhetnek
krónikus betegségek. Az akut túlterhelést kézen fogva követheti a krónikus túledzettség, amely
esetében a fenti tünetek mellett a nyugalmi puzusszám és a vérnyomás emelkedése,
ingerlékenység, depresszió, csökkent regenerációs képesség, fásultság, motiválatlanság is
bejönnek a képbe. Amíg azonban az egyszeri túlterhelődés helyrehozható pihenőnapok
beiktatásával, az aedés intenzitásának csökkentésével, a krónikus túledzettség hosszú
hónapokra veszi ki a sportolót a felkészülésből. A hatékony terápiája 3-6 hónapos
edzéskihagyás, vagy szerotonin visszaáramlást gátló gyógyszeres kezelés.
A pihenés azonban nem csak a sportolók, hanem bármelyik ember hasznára lehet, hiszen
mindannyiunkat érnek olyan hatások, melyek akár fizikai, akár érzelmi kimerüléshez
vezethetnek. Felmerül a kérdés, hogy mi az első, ami a pihenésről eszedbe jut? Nekem az
alvás és talán nem vagyok ezzel egyedül. Számomra a hétköznapok feszültségeinek, terheinek,
élményeinek a rendezésére az alvás mutatkozik kézenfekvő megoldásnak. Számomra hosszú
ideig ez jelentette a pihenést, a kiszakadást a hétköznapokból. Történt azonban, hogy számos
alkalommal ébredtem fáradtan, ugyanakkor energiával teltem meg egy erdei séta, olvasás,
süteménysütés után. Elgondolkodtam, mi is az a pihenés valójában, elegendő-e, ha csak az
alvásban keresem a megoldást a kimerültségemre? Hogyan csinálhatnám máshogy, mint
eddig?
Azt, hogy az alvás a pihenés egyik, de nem szükségszerűen az egyetlen módszer a pihenésre,
nem csak engem foglalkoztat. Dr Saundra Dalton-Smith, belgyógyász szakorvos és a
munkahelyi wellbeing szakértője TEDx (https://youtu.be/ZGNN4EPJzGk) előadásában arra
mutat rá, hogy a pihenés ereje valójában összetettségében rejlik. Az emberi élet hét
kulcsfontosságú területét azonosította, mely területek mindegyikében szükségünk van a
pihenésre, hiszen ezek összessége adja meg a teljes feltöltődés élményét.
Fizikai pihenés. Lehet aktív és passzív, ide sorolja az alvást, a szunyókálást, továbbá az
olyan, a test keringését, rugalmasságát javító mozgásokat, mint például a jóga vagy a
masszázs.
Szellemi pihenés. Ha éjszaka sem szűnnek a zavaró gondolatok, megy az agyalás,
akkor erős a gyanúja a szellemi kimerültségnek. Ilyenkor reggel kimerültebbek lehetünk, mint
lefekvéskor. Megoldást adhat, ha az ébren tartó gondolatokat egy jegyzetfüzetbe írjuk, az alvás
idejére ott biztonságban lesznek. Szellemi pihenés lehet a munkaidőbe iktatott rövid, instant
szünet is, akár mozgással, progresszív relaxációval, nyugtató zene hallgatásával,
légzőgyakorlarokkal kapcsoljuk össze.
Érzékszervi pihenés. A túlstimulált világunkban folyamatos mesterséges fény, a
számítógép képernyője, az állandó háttérzaj, folyamatos vizuális ingerek, illatok-szagok,
végtelenül fárasztóak. Az érzékszervek szándékos „kikapcsolásával” pl, szem egy percre
csukva tartása, vagy az elektronika eszközök éjszakai kikapcsolásával, a csend
megteremtésével már sokat tehetünk az érzékszervi pihenésünkért.
Kreatív pihenés. A kreatív pihenés felébreszti a csodálkozást és a tűnődést. Egy jó
könyv olvasása, a művészet vagy a természet élvezete, inspiráló tárgak, növények a
környezetünkben, akár a munkahelyen is. A folyamatosan ötletelők, feladat, problémákat
megoldók érezhetik ennek fokozott, jótékony hatását.
Érzelmi pihenés. Ha van biztonságos tér és idő kifejezni a bennünk zakatoló érzelmeket,
ha van értő fül, amely meghallja azokat, ha megtehetjük, hogy őszinte nemet mondjuk, egy
vonakodó igen helyett, akkor az érzelmi megterhelés is kisebb lesz.
Szociális pihenés. Kapcsolataink, interakcióink során találkozunk emberekkel, akik
feltöltenek és olyanokkal is, akik lehúzzák az energiaszintünket. Megengedhetjük magunknak,
hogy olykor csak azokra a kapcsolatokra fókuszáljunk, amelyek feltöltenek. Ezzel a társasági
pihenéssel együtt várhatóan az érzelmi pihenést is meg tudjuk valósítani.
Spirituális pihenés. A szeretetet, az elfogadást, az összetartozást és valami nagyobb,
mélyebb cél érzésének megtapasztalása ez. Legyen akár ima, akár meditáció, akár valamely
közösség részének lenni, hasznos, ha hozzá tudunk adni az életünkhöz valami olyant, ami
meghalad minket és a szellemi határainkon túli kapcsolódást teszi lehetővé.
A mentális kimerültség prevenciója mellett fontos, hogy a fizikai regenerációra és annak
megtervezésére is figyelmet fordítani. A monoton edzések helyett az edzésintenzitások óvatos
emelésével, erősebb edzések után könnyebb ezésnapok beiktatásával, megfelelő mennyiségű
és minőségű alvással, táplálék és folyadék bevitelével, edzés- és teljesítmény naplózásával,
sokat tehetünk azért, hogy a túlterhelés megelőzzük. A kimerültség, fáradtság mögött számos,
komoly egészségügyi probléma is húzódhat, ezért tartós fennállása, látszólagos
indokolatlansága esetén szakorvos felkeresése javasolt!
A pihenés amellett, hogy segíti a fizikai és mentális regenerációt, javítja a hatékonyságot és a
szellemi frissességet, konszolidálja a memóriát, ezáltal elősegíti a kreativitást és az új ötleteket.
Fontos szerepe van az egészség megőrzésében, csökkenti a szorongás és a depresszió
kockázatát, javítja a hengulatot, segít fenntartani az érzelmi egyensúlyt, motivációt.
Összességében hozzájárul a hosszú távú jólléthez és boldogsághoz.
Ha eddig úgy érezted, az alvással önmagában nem éred el azt a pontot, ahol eléggé
kipihentnek érezted magad, itt az ideje a megfelelő pihenés elemeire koncentrálni.