Érzelmeink
Napjainkban a mesterséges intelligencia már képes arra, hogy gyorsan, többé-kevésbé pontosan, sokszor meglepően „emberien” beszélgessen velünk. Egy valamit azonban egészen biztos nem tud: érezni. Coachként munkánk feltétele az empátiás reflexió, a feltétel nélküli elfogadás, a kongruencia. Amikor az ügyfél a beszélgetés során önfeltárásán munkálkodik ezek segítségével eddig nem ismert, vagy elfeledett érzelmi tartalmakat fogalmaz meg. Minél jobb megértése érdekében a lehető legjobban kell tudjuk dekódolni a kommunikációját, a szavakon túl közvetített érzelmeit, érzéseit. Ez az a plusz, amellyel a segítő szakember biztosan több, mint a mesterséges intelligencia. Az ember képes ráhangolódni a másik emberre, látja a fiziológiás reakciókat, a remegő kezet, elcsukló hangot, a benne megbújó örömöt vagy feszültséget. Az ember „jelen tud lenni”.
Coachként tudjuk, hogy a beszélgetés nem csak szavakból áll és az igazi változás nem feltétlen ott történik, ahol kimondjuk, hanem ahol megjelenik valami. Egy érzés, egy rezdülés, egy reakció, egy hangtalan zaj, mely lehet akár a sajátunk, akár az ügyfélé és gyakran anélkül, hogy tudatosulna, hatással van az eredményre. Egy algoritmus ezeket nem képes kiolvasni, ezek a képességek az emberek sajátjai. Honnan ered ez a képességünk, honnan tudjuk, mit érezhet a másik, akár anélkül is, hogy kimondaná? Hogyan lehetünk érzékenyek az apró, emberi jelekre és hogyan fejlődött evolúciósan a rendszer, amely ezt lehetővé teszi? Ebben az írásban azt szeretném megmutatni, hogy hogyan születnek az érzelmek, milyen folyamatok zajlanak bennünk, hogyan dolgozik közben az agyunk. Egy tudományos tényeken alapuló, izgalmas, belső utazásra hív, ahol jobban megérthetjük az érzelmeink és a róluk való gondolkodásunk és azt, miért pótolhatatlan az emberi jelenlét egy valódi beszélgetésben.
Az érzelmek megjelenése és a róluk való gondolkodás két, különböző agyterületen történik, mely két terület a cortex cerebri, azaz az agykéreg, a szürkeállomány része. A gondolkodásért felelős terület a neocortex nevében is árulkodó, új kéreg az agy evolúciós szempontból is legfiatalabb része. Az agy evolúciós fejlődése nagyon hasonló a magzati kor agy fejlődéséhez.
Az agytörzs, amely az életben maradás központja, hiszen vegetatív funkciókért felel, jelen van a legtöbb gerinces élőlényben. Fejlődése szempontjából ez alakul ki leghamarabb. Az agyunk jelenlegi formája felé a következő lépés az orr-agy (rhinecephalon), amelynek csak egy része kapcsolódik a szagláshoz, másik része az ösztönös cselekvéseket irányítja (Broca, Cajal, Herrick: 1937). A szaglólebeny egyik része a szagot detektálta és azonosította, másik része pedig ez alapján az idegrendszeren át utasítást adott a testnek a megfelelő cselekvésre. Ez lett a limbikus rendszer, melynek legfontosabb és talán legismertebb részei az amygdala és a hippocampus már igazi érzelmekkel (pl: düh, félelem) segítette a túlélést, valamint megkaptuk vele a tanulás és az emlékezés képességét. Ez lett az életben maradás központja mellett az élni akarás irányítója. Az amygdala és a hippocampus, azaz az érzelmek és a memória körei szoros együttműködéssel irányítják az vegetatív idegrendszert az érzelmeket követő reakciók kiváltásával. Ilyen például a kézremegés, verejtékezés, elpirulás. Érdekesség, hogy a limbikus rendszer más-más régióiban váltódnak ki a pozitív és negatív érzelmek.
Ezt a fejlődést követték az agykéreg további részei a neocortex-vel, a gondolkodás helyszíne, ahol nyelvi fogalmakat, emlékeket, gondolatokat társíthatunk a megjelenő érzelmekhez. A neocortex közel harmada a frontális lebeny, a legkésőbb érő agyterület, mely kb 24 éves korunkra éri el legmagasabb fejlettségi szintjét. Jelentős kapcsolatai vannak a limbikus rendszerrel és alapvetően öt terület meghatározója (Cummings 1993). Ezek az érzékelő, verbalizáló, motiváló, figyelő és koordináló kognitív rendszerek, melyek hat fő funkcióban vesznek részt: percepció, munkamemória, figyelem, hosszú távú memória, motoros kontroll és gondolkodás. A prefrontális kéreg rész szerepe aktiváló és gátló mechanizmusokkal az emocionális és kognitív funkciók megkezdése, kivitelezése és ellenőrzése. Ahhoz, hogy jobban megértsük például a kamaszok viselkedését, fontos, hogy a funkciók felsorolásában elhelyezzük még, hogy a nyelvi feldolgozás legmagasabb szintjén szerepe van a koncepciók alakításában, szimbolizálásban, kommunikációs funkciókban, jelbeszédben és az aritmetikában is, a külső- belső történésekre való figyelem irányításában, koordinációban és irányításban, felelősség és logikus gondolkodás kialakításában, valamint a következmények felmérésében.
Agyunk fejlődésének leegyszerűsített felépítéséből következik, hogy nincs közvetlen ráhatásunk arra, hogy adott helyzetben milyen érzelmet élünk át. A limbikus rendszer bonyolult idegi hálózataival gyorsabban reagál az agy többi területénél és vészhelyzet esetén, a vegetatív idegrendszerrel kézen fogva át is veszi az irányítást felettük. Ezt a mechanizmust figyelhetjük meg a gyerekek viselkedésében is és erre a gyors reakcióra volt szükség akkor is, amikor még őseink élete jóval védtelenebb és kiszolgáltatottabb volt a miénknél. Mára azonban ez az azonnali reagálás nem illeszkedik a normarendszerekbe, megtanultuk szabályozni, ahogy a kisgyermek is megtanulja a késleltetéssel.
Azzal, hogy bekerült a rendszerbe a racionális agyunk (neocortex), észlelni és értelmezni tudjuk a tudattalan, limbikus agyunkban megjelenő érzelmeket és az általuk kiváltott érzéseket. Azonban ezek már akkor hatással vannak ránk, amikor még nem is tudatosult bennünk, hogy mi történt. Talán ez az, amit intuíciónak nevezhetünk.
-A harag esetében adrenalin löket érkezik, hogy segítsen erőt kifejteni.
-A félelem készenléti állapotba helyezi a testet és a vért a vázizomzathoz irányítja, hogy fusson, ha teheti, ugyanakkor egy pillanatra megbénít, hogy legyen idő felmérni a helyzetet.
-A boldogságnak különösebb fiziológiás megjelenése nincs, ugyanakkor motivál és háttérbe szorítja a negatív gondolatokat.
-A szeretet paraszimpatikus túlsúlya az együttműködés testi reakcióit támogatja.
-Meglepődés esetén a szemünket nagyobbra nyitjuk így több, látható információhoz jutunk, könnyebb felmérni a helyzetet.
-Az undor orr és ajakráncolása annak az ősi élménynek a nyoma, hogy minél távolabb helyezze a mérgező ételt az orr és száj területétől.
-A bánat adta lassulás ad arra lehetőséget, hogy meggyászolhassuk a veszteségeinket, mert jelentősen csökken a motiváció, így van idő megküzdeni a veszteség okozta fájdalommal, változással.
A racionális agyunk észleli ezeket a „tüneteket”, és a tapasztalataink alapján rendezi őket. Azonban minél erősebb az érzelem, annál kevésbé hatékony a racionális agy. A milliónyi neuronkapcsolatnak köszönhetően azonban képessé tehető arra, hogy az érzelmek és megjelenésük tudati kiegészítése mellett felülbírálja az érzelmi agy által kódolt információkat.
A pszichológiában az a folyamat, amikor összehangoljuk az érzelmet az értelemmel, a metakogníció, ha a kedélyállapotunk tudatában vagyunk, az a metahangulat. Minnél hatékonyabbak vagyunk tehát abban, hogy dekódoljuk, felismerjük, megértsük és nyelvi rendszerbe helyezzük az érzelmeinket, annál jobban tudjuk a hasznunkra fordítani őket. Ez lesz az érzelmi intelligencia.
Az érzelmi intelligencia fejlesztésével, kapcsolatba lépve intuícióinkkal, testünk jelzéseivel, közelebb kerülhetünk saját és ügyfeleink érzelmeinek kezeléséhez és alakítjuk önmagunkról alkotott képünket. Ez a kapcsolódás az első lépése annak, hogy képesek legyünk érzelmeinknek való kiszolgáltatottság csökkentésére és az automatikusan megjelenő cselekvés késleltetésére. Ezzel megtanulhatjuk szabályozni az érzelem ránk gyakorolt hatását és annak hosszát is, megérthetjük üzenetüket és kialakíthatjuk kezelésüket. Mindezt alapos önismereti munka folyamatában, melyet megtámogathat akár szupervíziós, coaching folyamat és egy terápia is.
Az ügyfelek érzelmeinek dekódolásában van még néhány segítségünk. Az empátia, azaz a kliens érzelmeinek felfogása, megértése és visszatükrözése Rogers és Freud óta ismertek. A másik világába helyezkedve, azonban szemmel tartva, hogy ott csak megfigyelőként vagyunk jelen, a segítő ráérezhet és visszajelezheti azokat az elemeket, amelyre a másik alig, vagy egyáltalán nincs tudatában.
A tükörneuronok (Rizzolatti, Fadiga, Gallese, &Fogassi, 1996) rhesus majmokban való felfedezése ismertette meg a testszintű ráhangolódást a másikra. A tükörneuronok a megfigyelt személy érzelmi és vegetatív állapota hasonló érzelmi és vegetatív állapotot váltanak ki a megfigyelőben, így saját koordináta rendszerébe helyezve láthat rá a kliens által megéltekre. Tudatossággal, a figyelem kliensen tartásával a visszatükrözés szubjektivitását minimálisra lehet csökkenteni. Ehhez a belső, semleges figyelem, magas önreflexió és a „kívül maradás” ad segítséget az üléseken, melyet Freud után „figyelő én”-nek nevezünk. Egy 57 országot érintő, reprezentatív kutatás igazolta, hogy a nők kb 17%-kal érzékenyebben az érzelmek dekódolására, mint a férfiak.
Az érzelmek tehát nem pusztán hangulatok, hanem mélyről, tudattalan, biológiai folyamatokból induló, sokszor ősi, túlélési mechanizmusok örökségei. Az evolúciós fejlődés kb 50000 évnyi tapasztalás szerinti legjobb biológiai felépítés „eredménye”, mely elképzelhetetlenül lassú folyamat, mai működésünk megértésében azonban fontos szerepe van. Az agy felépítése jól tükrözi ezt, először az életben maradás rendszerei alakultak ki, majd az élni akarás és csak ezen alapok után a tudatos gondolkodásért felelős részek és ez a hierarchia ma is érvényes, előbb érzünk, mint gondolkodunk. Coachként és alapvetően a legtöbb kapcsolatunkban kulcsfontosságú az érzelmek működésének megértése, hiszen akkor kapcsolódhatunk igazán másokhoz, és önmagunkhoz, ha értjük, honnan fakadnak reakcióink és hogyan lehet az érzelmeket tudatossággal összehangolni. Az agyunk nem biztos, hogy tökéletes, de csodálatosan rétegzett és ha megértjük működését, és talán vele együtt saját működésünk, segít, hogy bölcsebben használjuk.
Forrás:
Aronson, E.- Aronson, J. (2022): A társas lény. Ford.: Bojár Péter, HVG Könyvkiadó
zrt.
Goleman, D. (1995): Érzelmi intelligencia, Háttér Kiadó Kft.,
Tringer L. (2022): A gyógyító beszélgetés, Medicina Könyvkiadó zrt. 5.
Resch M. (2019): Sportpszichiátria a sportolók lelki védelméért, Krea-fitt Kft.
Firth-Godbehere, R. (2023): Az emberi érzések története, Európa Könyvkiadó
Egan, G. (2011): A képzett segítő, Elte Eötvös Kiadó